 |
Előítélet vagy tény? – A politikusokfigyelmen kívül hagyják a környezeti szempontokatA CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. Fenntarthatósági Füzetek című ingyenes kiadványsorozatának 3. része az egyes társadalmi csoportok környezettudatosságát és az ökológiai lábnyom ismertségét vizsgáló kutatás eredményeiről számol be. Míg a megkérdezettek önmagukat környezettudatosnak vallják, véleményük szerint a politikusok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a környezeti szempontokat. A CG & Partners Kft. kutatásából kiderül, hogy a lakosság nagy része környezettudatosnak véli közvetlen környezetét, azaz családtagjait, barátait illetve iskoláját, munkahelyét. A megkérdezettek tudósokról kialakult véleménye teljes mértékben pozitív, mintegy elvárásként fogalmazódik meg velük szemben a környezeti gondolkodás, a környezeti szemléletmód alkalmazása és nemcsak a tudományos életben, hanem a hétköznapokban is. A válaszadók jóval kedvezőtlenebbül értékelték azokat a személyeket, akiket csak a különböző médiákon keresztül ismernek. Mind magyar, mind pedig világviszonylatban érezhető a politikai döntéshozókkal szembeni előítélet, a „csak beszélünk, és nem cselekszünk” miatti ellenérzés. A megkérdezettek még csak nem is feltételezik, hogy a politikusok döntéseik során figyelembe vennék a környezeti kérdéseket. A kutatás nemcsak a környezettudatossági kérdéseket vizsgálta, hiszen elsődleges célja az emberek környezeti mutatókról való ismeretének felmérése volt. Jellemző, hogy a GDP különböző alternatív, környezeti illetve humán értékeket is magában foglaló mutatóit (például ISEW, MEW, NEW) kevésbé vagy egyáltalán nem ismerjük. A válaszadók közül – a kérdések becsapósságától tartva – sokan gyanakodtak arra, hogy ezek nem is mutatók. Az eredményekből jól látható, hogy a lakosság környezetvédelmi ismeretei jócskán javításra szorulnak. Pozitívumként tekinthetünk arra, hogy az ökológiai lábnyomról melynek bevezetését az Európai Bizottság is szorgalmazza szinte már mindenki hallott. Az ökológiai lábnyom bevezetésétől azonban többen tartanak. A lehetséges veszélyek közül a válaszadók a leginkább reálisnak az ebből adódó adminisztrációs terhet és pluszköltséget emelték ki. Az emberek nagy része tart továbbá attól is, hogy az ökológiai lábnyom a lobbiérdekek érvényesítésének egy újabb eszközévé válik. A lakosság az ökolábnyom méretét illetően hazánkat helyesen az átlagos ökológiai lábnyommal rendelkező országok közé sorolja, és az Amerikai Egyesült Államokat szintén helyesen általában mindenki a leginkább környezetterhelő országok egyikének tekinti. Érdekesség ugyanakkor, hogy az ugyancsak az „élmezőnybe” tartozó, fényűzéséről és pazarlásáról ismert Egyesült Arab Emírségeket a megkérdezettek csak közepesen gondolják környezetterhelőnek. * * * A CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. üzleti tevékenysége mellett vállalkozott arra, hogy a fenntarthatósággal és környezettudatos gondolkodással kapcsolatos szakmai irodalomból jelenleg hiányzó témákról hiánypótló oktatási segédanyagokat, a témák iránt érdeklődők számára érdekes olvasmánynak számító rövid összegzéseket készítsen. A Fenntarthatósági Füzetek címen megjelenő kiadványok piaci forgalomba nem kerülnek, jövedelemszerző célt nem szolgálnak, kizárólag a környezettudatos nevelést hivatottak szolgálni, ingyenesen letölthetők a kutató cég honlapjára feltöltött publikációk közül (www.cgpartners.hu). A Fenntarthatósági Füzetek első száma az ökológiai lábnyom számításának gyakorlatával foglalkozik: e mutató kiszámításának módszertanából és gyakorlatából mutat be fontosabb lépéseket. Egy szervezet, a Best Foot Forward (BFF) néhány tanulmányán keresztül ismerteti az összefüggéseket, valamint összefoglalja a „Personal Stepwise” módszerét, és bemutatja London ökológiai lábnyom számításának lépéseit is. A Fenntarthatósági Füzetek második száma a Nem-pénzügyi jelentések kiadásával foglalkozik, hazai és nemzetközi szinten hasonlítja össze az egyes szektorokban működő vállalatok nem-pénzügyi jelentéseinek kiadását, annak szokásait, trendjeit. A júniusban megjelent harmadik szám ismét az ökológiai lábnyom számítását helyezte a középpontba: megvizsgálva, hogy a lakosság mennyire ismeri a már létező környezeti mutatókat, illetve hogyan vélekedik az egyes társadalmi szereplők környezettudatosságáról. forrás:CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. |